Vissza   Előre

Törökveszély a térképen

A térképen szereplő három – részben képpel is megjelenített, a törökkel vívott – csata közül a  galambóci (1428)  még Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387–1437) idején történt.  A második a szendrői vár eleste, amelyre 1439. augusztus 18-án került sor, amikor a II. Murád török szultán vezette, hadiszerekben bővelkedő sereg ostromának a vár védői a továbbiakban ellenállni nem tudtak. A magyar haderő ugyan már 1439. augusztus 13-tól Habsburg Albert magyar király vezetésével Titel, Pétervárad és Szalánkemén közelében táborozott, de az ostromlott vár felmentésére kísérletet sem tett.   A harmadik megjelenített csata az utóbb végzetesnek bizonyult  mohácsi csata (1526. augusztus 29.), amelynek egyik következményeként Ferdinánd osztrák főherceg utóbb a magyar koronát is elnyerte.

Ezt követően I. Ferdinánd cseh és magyar (1526–1564) királyként, osztrák főhercegként joggal számíthatott a Német-római Birodalom segítségére is, míg az 1495-től összeülő birodalmi rendek korábban a magyar király, II. (Jagelló) Ulászló (1490–1516), később II. (Jagelló) Lajos (1516–1526) segélykéréseit – ha tetszik – idegenként ugyan meghallgatták, de őket érdemi segítségben alig, vagy egyáltalán nem részesítették.

Hiába érvelt az összefogás szükségessége mellett II. Lajos követe, Macedoniai László Magyarország és az osztrák tartományok kiszolgáltatott helyzetéről a nürnbergi birodalmi gyűlésen (1522) mondott drámai beszédében, az egységes fellépés mégis elmaradt. 

A Tabula Hungariae-n kiemelt szerepet kapott a térkép jelene is, a mohácsi csata (1526) elvesztése utáni helyzet. Ezért a világon elsőként olyan térképi határjel tűnt fel, amely a keresztények által még birtokolt, és az Oszmán Birodalom által már elfoglalt területeket különítette el. A nyomatékosabb hatás eléréséért a térkép szerkesztője nemcsak jel, de szín használatát is javasolta annak érdekében, hogy a pogányság térhódítása bárki számára egyértelmű legyen. (Nyomtatni azonban csak fekete-fehérben tudták a térképet. Ld. A térkép nyomtatása.)

Így e térkép jól illeszkedett ahhoz a politikai figyelemfelhíváshoz, amellyel a közreadó e térség fenyegetettségét kívánta Európa más népei előtt is feltárni, bemutatni, „testközelivé” tenni – ahogy arról a térképen is olvasható, s csak az 1528-as kiadáson látható német nyelvű kis vers is árulkodik a bal felső sarokban, a Poloniae Pars felirat alatt.

Ki kicsoda: 

Mellékletek: