Vissza   Előre

A térkép mint politikai röplap

Egy térkép szövegekkel és képekkel kiegészítve a terület topográfiai képén túli ismeretek átadására is kiválóan alkalmas.

Johannes Cuspinianus a térkép közreadásával felhívta a figyelmet a török birodalmi törekvések veszélyére, amely a térséget, illetve annak tágabb környezetét fenyegette a 16. század első felében, és finoman figyelmeztette a Német-római Birodalom császárát a kialakult helyzetből adódó sajátos felelősségére. Az európai uralkodók közül egyedül csak a Német-római Birodalom császárának volt olyan politikai tekintélye, és álltak rendelkezésére azok az erőforrások, amelyekkel a pogánysággal szemben a keresztény világot a 16. században eredményesen megvédhette volna.

Cuspinianus többször is megfordult a magyar királyi udvarban. 1526-ban, a mohácsi csata évében – közreadott egy „buzdító beszédet”, röpiratot (Oratio), ami a közelgő súlyosan fenyegető török veszélyre intette Európa népeit. A Tabula Hungariae-n pedig képek segítségével olyan hadi eseményeket jeleníttetett meg (Galambóc, 1428 – a térképen tévesen 1409 szerepel! – ; Szendrő, 1439; Mohács, 1526), amelyek szándékolt politikai üzenetet hordozhattak, és nemcsak a magyarokhoz, hanem a Német-római Birodalomban élőkhöz is szóltak. A Tabula Hungariae mozgósító erejénél fogva így a korabeli röplapokhoz hasonlított.

E csatajelenetek kiemelése a közreadó részéről igen finom jelzésként is értékelhető, amelyben a törökkel szembeni katonai fellépések fokozott közös felvállalására utaltak. Vélhetően – ahogy azt napjainkban is tapasztalhatjuk – a „tűztől” távol lévők aligha riadoztak attól, hogy ők is megpörkölődhetnek. Valószínűleg Cuspinianus célközönsége sem érezte élete és vagyona elleni valós fenyegetésnek az Oszmán Birodalom terjeszkedését.

A Tabula Hungariae születésének hátteréhez kapcsolhatunk két 16. századi forrást két kortárs szerző tollából. A különböző műfajú szövegek a Mohács (1526) előtti Magyarországot mint természeti és gazdasági kincsekkel bőven megáldott országot mutatja be. Az egyik Hagymási Bálint 1509-ben született Ad Pannoniam cím latin nyelvű költeménye, a másik Oláh Miklós 1536-os szintén latin nyelven született Hungaria című írása.

Képek: 

Ki kicsoda: 

Mellékletek: