A Zsámboky János (Sambucus) nevével jelzett 1566-os bécsi kiadás: Zsámboky János (1531–1584) humanista magyar tudós polihisztor, történetíró szerteágazó tevékenysége többek között a térképészet művelésére is kiterjedt. Magyarországról és Erdélyről kiadott térképei – köztük az 1566-ban Bécsben kiadott Tabula Hungariae – nem eredeti alkotások, hanem mások munkáinak átvételei, illetve azok tartalmának kiegészítései. Tevékenységéhez esetenként e térképek nyelvezetének magyarítása köthető. Az 1566-os a Tabula Hungariae-kiadás rézkarcának elkészítője az 1559 és 1575 között Bécsben működő Donat Hübschmann (1540–1583) lipcsei rézmetsző, rézkarcoló és fametsző volt, akinek neve a térkép leírásában is szerepel. Egy ránk maradt feljegyzés szerint Zsámboky 1566-os térképének nyomtatásáért 1 guldent kapott.
A „Tabula Hungariae” különleges változatainak tekinthető Johannes Honterus (1498–1549) Corographia Transylvaniae Sybenbürgen (Basel, 1532), valamint Wolfgang Lazius (1514–1565) Regni Hungariae descriptio vera (Bécs, 1556) című térképművei, mivel e térképek szoros tartalmi kapcsolatban állnak a „Tabula Hungariae” 1528. évi kiadásával, jóllehet az ábrázolási módban attól eltérnek. A török hódoltság korában készült és kiadott Magyarország-térképek között, egészen a Johann Christoph Müller (1673–1721) által készített térkép 1709. évi megjelentéséig számos olyat találhatunk, melyeken a „Tabula Hungariae” mű több tartalmi eleme, történelmi megjegyzések, mesterséges tavak, stb. megtalálható. E térképészek tehát hosszú időn keresztül életben tartották, illetve tovább örökítették az ország első felmérésen alapuló térképének számos sajátosságát és értékét.