Regiomontanus, Johannes (sz.: Müller von/aus Königsberg, Königsberg, 1436. június 6. – Róma, 1476. július 6.) – német csillagász és matematikus, a korai reneszánsz legkiemelkedőbb csillagásza, műszertervező. A latinosított nevet valójában Johanes de Monte Regio-nak írta (szülőhelye latin neve alapján), ebből alakult ki a ma használatos megnevezés. Bécsben Georg Peuerbach tanítványa, munkájának folytatója, Rómában trigonometriával és az antik csillagászati művek kiigazításával foglalkozott. 1467-ben Vitéz János esztergomi érsek meghívására érkezett Magyarországra, hogy a Mátyás király által alapított pozsonyi egyetemen (Academia Istropolitana) tanítson, 1467 tavaszától 1471 nyaráig tartózkodott hazánkban, gyakran dolgozott Hunyadi Mátyás király budai könyvtárában, valamint Vitéz János esztergomi palotájában. Mátyás királynak ajánlotta új rendszerű torquetum nevű műszerét, ugyanakkor a kutatások során bebizonyosodott, hogy az Ephemerides című, később közkézen forgó táblázatot nem Mátyás költségén, és nem Budára kiszámítottan készítette. Vitéznek ajánlotta egyik jelentős művét, az 1467-ben készített Tabulae directorumot, amely eredetileg horoszkóp készítésére szolgált, amelyben összeállította az első mai értelemben vett tangens táblázatot. Napórákat szerkesztett, megfigyelte a mágneses deklináció jelenségét. Az általa kidolgozott és számított kalendáriumtípus sokáig igen kedvelt és elterjedt volt. 1471-ben Nürnbergben telepedett le, hogy csillagászati megfigyeléseinek számát növelje, innen a pápa meghívására Rómába ment, a naptár javításának ügyében, de rövidesen elhunyt. Nagy hatással volt a reneszánsz magyarországi csillagászatára.